Villásreggeli Baronne de Coubertinnél. Pierre Angliáról beszél, mint mindig, honnan pár nap előtt jött vissza.

Ctesse de Chambrunnél, búcsúajándékoz nékem egy igen szép bizánci fakeresztet bizánci szobámba meg egy dalt, amelynek szövegét ő, zenéjét pedig Gounod komponálta.

Ctesse Schärffenberggel és Némethy Emyvel a Bois de Vincennes-ben, Charenton.

Este elébb Schärffenberg grófnénál, majd princesse Brancovannál estély, avenue Hoche-i palotájában.

A palota benső berendezése francia stílusokban van, így a lépcső Louis XIII. boiserie, a nagy szalon rokokó, s a könyvtár reneszánsz, de azért az egész színben mégis elárulja a hercegnő orientális eredetét.

Sokkal élénkebb, tarkább színek, mint a párizsi intérieurökben. Már a lépcső maga karmazsinveres bársonnyal van áthúzva, s ugyanily szövettel a többi pièce-ek is.

Igen szép a bibliotéka, amely egy hosszú, igen magas, de keskeny terem, az utcára orientális fülkével, a falak két oldalán nagy boiserie székek, felső részükön régi családi képekkel. Ott függnek egy sorban a hercegnő ősei, a besszarábiai hercegek nagy bajuszokkal, aranysujtásos ruhákban, boglárokkal, mentekötőkkel, akárcsak valamelyik magyar falusi kastély faláról jutottak volna ide.

Ez a pièce különben a legsikerültebb az egész palotában. A boiserie kissé enyhíti a szövetek tarkaságát, s az egész jobban belemegy az orientalizmusba, mint a rokokó, amely inkább ellentétes színben vele.

Sokan. A Bibescuk, Stirbey-k, Aristarchi bey, Bizet özvegye, ms. de Laborde, a Jamesonok és még néhány török, görög és román.

A fiatal Stirbey hercegné igen karcsú, igen race asszony, az ember nem hinné, hogy oláh születésű.

Tea után zene. Brancovan hercegnő tovább játszik egy óránál, többnyire Schumannokat - meg a jelenlevő Vidorral, négykézre, tőle pár darabot.

Franciás könnyűségű, üres darabok.