1888. február 27., hétfő

 2013.02.27. 08:00

Reggeli után Sarah Bernhardt-hoz.

bernhardt_formal.jpg

4-kor Louis de Bélizal de Gouzillonnal baronne De l’Espée-hez. Rémségesen unalmas recepció. Fiatal urak, kik oly tisztességtudóan ülnek és hallgatnak székeiken, hogy az ember elálmosodik, ha rájuk néz, s olyanféleképpen mosolyognak, mintha bonbonnal volna tele a szájuk.

Borzasztó lehet egy ilyen eszes, originális leánynak, mint Louise de l’Espée-nek, ilyenféle egyénekkel élni át egy életet.

Ebéd után Huysmansnál. Dolgozva találom, nagyon örült, hogy jöttem, nem tudta adresse-emet, már írni akart Louise Readnek.

Az ebédlőben telepedünk le. Igen hangulatos két és fél órát töltök vele. Hiába, csak mindig az az érdekes, ha egyedül beszélhet valakivel az ember. Első látásra intimebb dolgokról lehet beszélni, mint olyan individuumokkal, kiket az ember tíz éve lát egy szalonban.

Elmeséli, hogy mennyi baja van az utóbbi időben egy szerencsétlen őrjöngő poétával, Poictevinnel, ki erőszakkal betör néha hozzá. Az összes párizsi írók réme, egészen lehetetlen dolgokat tesz. Zola nem akarja elfogadni, most bonne-ját összevissza csókolja, s így akarja magát beeresztetni hozzá. Huysmans már kétszer megmondta kereken neki, ne jöjjön, s ő mégis visszajő, mégpedig - nem egyedül. Folyton maîtresse-ével jár, Alice-szal, ki addig, míg ő agyonuntatja az embereket, lenn vár a kapu alatt egy padon.

Ez az Alice arról nevezetes (ezt még Coppée mesélte nekem két esztendeje), hogy egyszer egy veszett kutya megmarta, s így most Poictevin a „moment psychologique”-ban mindig halálveszedelemben forog. Ça rehausse le plaisir!!![1] Huysmans még intim détailokat beszél e kedves fiatal párról, but the rest must be silent![2]

Elmondom Huysmans-nak, hogy azóta olvastam Pierre Lotitól valamit, s hogy egészen az ő véleményén vagyok, ce n’est pas de la littérature.[3] Huysmans hozzáteszi, hogy a Pêcheur d’Islande halászai sont des pêcheurs d’opéra comique,[4] és mind a távoli országokat úgy írja le, mint egy admirális leánya, ki mindezt nem látta, de atyja elbeszéléseit teszi kandírozva papírra.

Egészen e véleményen vagyok. Látom most már tisztán Huysmans egyéniségét. Par excellence artista, a legnagyobb művész a francia írók között, ki egy szemernyit sem áldoz a népszerűségnek, s annyira tart attól, hogy szalon író lesz, mint Bourget vagy Loti, hogy dacára minden talentumának, néha unalmas és durvává válik.

Durvasága is onnan ered, hogy nagyon is művész arra, hogy az „édeskés”-től ne féljen - s így inkább ebben az irányban túloz.

Így gyakori ízléstelensége finom, szubtilis ízlésére vezethető vissza.

Magyarországról beszélek, terra incognita neki. Azután, amit beszélek, igen érdeklődni kezd a pátria iránt, azt mondja, eljönne hozzám, ha attól nem tartana, hogy akkor soha többé ide vissza nem kívánkozna.

„Je suis né solitaire”[5] mondja s igaza van. Ez kiérzik szavaiból, ki könyveiből. Aztán a kritikáról beszélünk, ő legkiválóbb kritikusnak Hennequint tartja, kitől én is a maga idejében oly nagy érdeklődéssel olvastam egy „critique scientifique” című tanulmányt, amely a néhai „Revue contemporaine” hasábjain jelent meg. Lemaître szerinte „un faux bossu qui ressemble à Ohnet”,[6] nagyon megörül, hogy én is azt találtam, midőn először találkoztunk. „Du reste il est fils d’un pion - un homme peu intéressant.”[7]

Ajánlom neki Haraucourt-t, még nem olvasott tőle semmit. Kérdezősködik a magyar modernekről, többi között Gozsdut említem neki, mondva que c’est un Huysmans oriental.[8] Csudálkozik, hogy ismerik nevét nálunk - valóban én is. És én azt hiszem jogosabban, mint ő.

Fogok róla írni, ez jót fog tenni nálunk... faire connaître l’art pour l’art -[9]

Tőle Taine-hez, kinél nagy estély.

Hippolyte_taine_1.jpg

Belépve az első szalonba, az első ember, kit megpillantok, néhai barátom, Paul Bourget.

Úgy teszek, mintha nem látnám. Keresztül az első szalonon - a másodikban igen meleg konverzáció mlle Taine-nel, de azért a nagy üvegfalon keresztül figyelem. Nem vett még észre... tudja az Isten, de most megint, hogy megláttam, eszembe jutott, hogy egyszer elég jól is voltam vele, s majdnem hátat fordítottam mlle Geneviève-nek, s odamentem hozzá melegen megszorítani kezét. De aztán - eh - mégsem. S csak beszéltem mlle Taine-nel tovább.

E percben megpillantott, felugrott a kis Ary Renan oldaláról (kivel beszélt), odasietett hozzám, s oly melegen, mint ahogy angol frakkja és magas gallérú és hosszú mandzsettájú ingei engedték, megrázta kezem, úgy tett mintha nem tudná, hogy már két hónapja itt vagyok. Úgy tettem én is, mintha nem olvastam volna nevét a Figaro hasábjain sok, igen sok corset között.

Il faut être snob avec le snob.[10] Hideg, udvarias, kerek, „à la viennoise” shake hand.[11]

- Tiens, vous ici[12] - mondám én, s hidegen mosolyogtam. Aztán egyenkint beadtam a cseppeket:

- Savez-vous qu’on vous a traduit quelque chose en hongrois?

- Non - mais oui - votre charmant article - (complimentek).[13]

- Et avez-vous reçu le telegramme que je vous ai envoyé sachant la mort de ms. votre père - je le demande seulement pour savoir si cela n’est arrivé dans la nuit - - -[14]

Újabb zavar, megkapta, de - - - nem felelhetett - igen el volt foglalva - - -

- Mais ce n’est pas pour ça que je demande, je sais que vous êtes si occupé - vous ne pouviez m’écrire après mon article - je ne le sais que trop bien -[15]

Most elhallgattam. Csend.

- Mais à présent il faut que vous reprenez vos bonnes habitudes, il faudra venir chez moi rue Monsieur - - -[16]

- Hélas, je ne pourrai guère, je suis si occupé - mais si occupé...[17]

Újabb csend.

- Alors nous nous verrons très prochainement chez Lorin, n’est-ce pas?

- Nous arrangerons ça et bientôt -[18]

Shake hand - Azt akarja, együtt menjünk hazafelé. Csak azért sem, „tegnap te - máma én” - gondolom, s hátat fordítva neki, Ary Renannal kezdek beszélni.

Ary Renan - Renan fia. Kicsiny, púpos, vagy 27-28 éves ember. A púposok rendes vonásaival, finom, gúnyos mosolyával. De jobb szemek, mint a szerencsétlen teremtéseknek szokott lenni.

Festészetről beszélünk. Azt mondja, hogy az angol festészetnek igen nagy a jövője, még egypár év, s tán az első lesz Európában.

Telekiekről is beszél, azt mondja, de Gerando Attilának nemsokára meg kell érkeznie, már igen rég várja.

Maupassant új regényéről, Pierre et Jeanról azt mondja, kivált az frappírozta, hogy Pierre nem fedi fel Jean születésének titkát atyjának.

Ez finom, tapintatos és nagy művészi érzékre mutat. Szintén Maupassant legsikerültebb regényének tartja, bár a préface-t ő sem szereti.

Taine bemutat a washingtoni múzeum custosának, ki Wohlékat ismeri - úgy látszik sous l’adresse d’un ami suisse de lui[19]. Nevét elfelejtettem, öregebb úr, igen kellemes ember.

A szalon igen érdekes ez este: Albert de Mun feleségével, Pomayrol, Sully Prudhomme, Renan és felesége, Cazalis, Boissier stb., stb.

Az estély után nem megyek Cazalisszal és Bourget-val haza, amint tervelték - megugrom, s a Quartier Latin Café Vachette-jében töltök még egy órát.



[1] Ez fokozza a gyönyört!

[2] de a többiről hallgatni kell!

[3] nem irodalom

[4] az Izlandi halászok halászai vígoperai halászok

[5] Magányosnak születtem

[6] egy ál-púpos, aki Ohnet-ra hasonlít

[7] Egyébként is egy tanító fia - nem érdekes ember.

[8] hogy egy keleti Huysmans

[9] megismertetni nálunk a l’art pour l’art művészetet

[10] A sznobbal sznobnak kell lenni

[11] osztrákos kézfogás

[12] - Milyen meglepetés, hogy itt találom

[13] - Tudja, hogy lefordítottak öntől valamit magyarra?

     - Nem... de igen... az ön kedves cikke (bókok)

[14] - És a sürgönyt, amit küldtem, mikor megtudtam, hogy édesapja meghalt, megkapta? Csak azért kérdem, mert tudni szeretném, nem éjszaka érkezett-e.

[15] - Ugyan, nem azért kérdezem, tudom jól, hogy nagyon elfoglalt: az után a cikkem után nem írhatott, ezt igazán jól tudom.

[16] - De most újra fel kell elevenítenie a jószokást és eijönni hozzám

[17] - Sajnos ez lehetetlen, annyira el vagyok foglalva... de annyira...

[18] - De hamarosan találkozunk majd Lorinnél, ugye?

     - Megbeszélünk valamit, hamarosan.

[19] egy svájci barátjának a címén szerepelnek.

Címkék: párizs sarah bernhardt paul bourget ary renan joris karl huysmans hyppolite taine

A bejegyzés trackback címe:

https://justh.blog.hu/api/trackback/id/tr294882921

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.