1888. március 9., péntek

 2013.03.09. 08:00

Villásreggeli után Munkácsynál. Előbb Munkácsynéhoz, aztán be az atelier-be.

A mester a reneszánsz apoteózisának vázlatán dolgozik. Panaszkodik, hogy mennyi bajt okoz egy ilyen genre-ű dolog - - -

Fáradt, leülünk egy sarokba, s nyugodtan beszélgetni kezdünk, kérdezősködik regényemről, mi tárgya - midőn egyszerre csak felnyílik az ajtó, s a kedves Antokolszkij lép be rajta.

Mark_Antokolsky_2.jpg

Persze, roppantul megörülök, kivált miután már vagy egy hete, hogy nem láttam.

Leül mellénk, s oly kellemes órát töltök, mint ez atelier-ben még sohasem.

Munkácsy tanácsát kéri, hogy fesse meg Michelangelóját, milyen kosztümben. Antokolszkij egyszerű bársonyköntöst tanácsol, fején aranyövvel, amelyen piciny lámpa lóg - ez volt a nagy szobrász éjjeli munkakosztümje. Munkácsynak, úgy látszik, az eszme tetszik, félig-meddig elfogadja.

Ezalatt Koroknyay lép be, ki pár nap óta Latinovits képét festi, megnézem. Sikerült, igen jól visszaadta az ajkainak kifejezését, amely félig ironikus, félig egy féleszű ember mosolya.

koroknyai_otto2.jpg

Ezután esőben Antokolszkijjal sétálni, 5-kor pedig ctesse de Bélizálhoz.

Este ctesse Diane-nál unalmas estély, kevesen. Kevés entrain.

ctesse diane_2.jpg

Hiába, Jean Berge és a Cazalisok nagyon hiányzanak.

Címkék: párizs munkácsy mihály comtesse diane mark antokolszkij koroknyai ottó

A bejegyzés trackback címe:

https://justh.blog.hu/api/trackback/id/tr204884164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.