1888. március 14., szerda

 2013.03.14. 08:00

Reggeli után Hébert műtermébe, 55. blv. Rochechouart.

Hébert a prix de Rome akadémiájának igazgatója Rómában. Egyike a híres vaskalapos akadémikus, torkig teóriákba merült festőknek, s valóban csak Jean de Néthy kedvéért, ki megkért, kísérném el, megyek hozzá. Nagy, hideg atelier, majdnem semmi bibelot, egy nagy jegesmedve bőr, a műtermet körülfutó galéria, amelyen a modellek által levetett kosztümök csüggnek; egypár nagy szék és asztal s - Hébert képei.

Madame Hébert fogad, ki mellesleg mondva német születésű, Ukkermann bárónő, s a világ nyelve szerint Beust leánya.

Magas, szőke, telt - bár szikár benyomást tevő asszony. Fátyolozott szemek, határozott kifeje­zésű arc - s ugyanilyen genre de parler[1]. Az a típus, mint Madame Cazalis, savante et artiste, pas femme du tout, cassans[2] és hideg, a prix de Rome igazgatójának méltó élete párja.

Nemsokára maga a mester is lejő. Kicsiny, összeaszott, egy fejjel kisebb ember, mint felesége.

Ősz haj és szakáll. Kicsit sántít - bár azt hiszem (pour lui rendre justice)[3], nem mindig.

Mindenesetre furcsa kis alak, egy cseppet sem imposant. Nem tudom, hogy bír tanítványaival, „avec les brebis de l’Académie de Rome”.[4]

Megmutatja képeit. Egyetlenegy tulajdonát becsülöm (s erről beszélek is neki), hogy tárgya szerint változtatja festészeti modorát. Minden művésznek így kellene dolgoznia.

Bár ehhez jóformán csak tudomány kell, s ez persze az Académie de Rome igazgatójának a legnagyobb mértékben megvan. Különben nem volna az, ami.

Képei: egy erdei nimfa - halvány zöldes, barnás táj, ugyanoly tónusú nimfa. Nagy-nagy szemek, zöld babérkoszorú fején, egy roppant közönséges felfutó (az, ami nálunk a falusi jegyzők lugosait díszíti) fakad kezéből.

Sejtelmes - à la bonne manière bourgeoise.[5]

Vision de l’art à - l’Ohnet.[6]

Ebben a genre-ben még egy kis arckép szintén nagy (borjú) szemek, elemi színvegyülék, kitűnő rajz.

Egy nagy női arckép. A fej érdekes, bár Hébert azt mondja, mert nem szép, nem szerette festeni.

Povero uomolo![7]

Rémítő színeket használ, szalmasárga s téglaveres legyező a kezében, fűzöld háttér - C’est à hurler de rage.[8]

Még egy generális feje, ez még tán a legtöbbet ér, miután még nincs kész, így az à la Hébert kandírozás hiányzik róla. Ce n’est pas encore léché.[9]

Tőle Sarah-hoz, ki változatosság kedvéért beteg. A legkisebb névralgiával mindjárt betegnek mondja magát.

bernhardt_formal.jpg

Disputálunk Hébert-t illetőleg, neki tetszenek képei. Nem értem - felháborodva elmegyek, anélkül hogy arról beszéltem volna, amiért mentem: a tegnapi ebédről.

Mindkettőnkre jellemző, hogy erre elfelejtettünk.

Bunny atelier-jébe, elbúcsúzni képétől, amely ma este megy a Palais d’industrie-be.

bunny-self_1.jpg

Spleenje van a piktornak - kedvetlenül illesztget gombokat fehér mellényébe, nem értem, mi baja. Mais voyons - qu’est-ce qu’il a?

„Vous sortez ce soir.”

„Oui - mondja síró hangon - je vais avec mad. de Tropbriand et mad. de Béthune au théâtre.”

„Bon -” et j’ai pouffé de rire.[10]

Megértettem lelkiállapotját.

Tőle abba az atelier-be, hol délutánonkint Cary Elwes szokott dolgozni egypár társával.

Óriási terem, öt vagy hat rapin, kik tábori székeken ülnek rajzolva vagy festve, a műterem közepén egy női „akadémia”.

Határozottan Elwes egy jó fejjel a többi felett van. Egyetlenegy, ki megközelíti, Graham, Karagyorgyevich Bogidár barátja, bár ennek húsa sokkal keményebb s színei nehezebbek, mint Shakespeare-é.

Elwest elviszem magammal haza, átöltözik. Megnézzük képét, nappali világításnál, még jobban tetszik. Persze, neki nem tetszik, kifejtem neki, hogy nagy baj volna, ha meg lenne képével elégedve.

elwes retrieve.php_1.jpeg

Nálam ebédel. Ebéd után ctesse de Schärffenberghez teára.

Jean de Néthyvel főleg Huysmans À rebours-járól beszélünk, ki azt állítja, a charge-okat levonva Des-Esseintes ugyanabból az anyagból van gyúrva, mint én!!!!

jean de néthy némethy emmy_1.jpg



[1] beszédmodor

[2] tudós és műértő, cseppet se nő, nyers

[3] nem akarok igazságtalan lenni

[4] a Római Akadémia báránykáival

[5] derék polgári módon

[6] Ohnet szemlélete a művészetben

[7] Szegény emberke!

[8] Ettől ordítani kell

[9] Még nem eléggé kikent-kifent

[10] Mi baja lehet? nézzük csak.

     - Készül valahova ma este?

     - Igen... madame Tropbriand-nal és madame Béthune-nel színházba.

     - Aha. ... - és alig tudtam visszatartani a nevetést.

Címkék: párizs sarah bernhardt rupert bunny némethy emy alastair cary elwes jean de néthy ernest hébert

A bejegyzés trackback címe:

https://justh.blog.hu/api/trackback/id/tr544913005

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.