1888. március 23., péntek

 2013.03.23. 08:00

Mindjárt villásreggeli után Jean Berge-nél, ki visszajött Bordeaux-ból, éppen hogy csak felkelt. Nála Le Moël költő, ki breton históriákat ír.

Berge Sully Prudhomme Bonheurjéről írt könyvéről beszélt, meg regényéről, amelyet otthon elkezdett.

Házasodni készül!!

Tőle Munkácsynéhoz, ott Jean de Néthy, Türr, s még néhányan.

jean de néthy némethy emmy_1.jpgNémethy Emy (Jean de Néthy)

4-kor Fitz James grófnéhoz, aki érdekes, rokonszenves, mint mindig. Filozofálunk, ő is azon a véleményen van, mint én, hogy a párizsi élet élvezetes, elragadó, csak - nagyon, de nagyon hideg.

Az embereknek, s kivált az asszonyoknak nincs idejök szeretni.

Az élvezetért így feláldozzák a boldogságot.

Madame de Pourtalèst várja ebédre, bár egy másik barátnője azt jelenti róla, hogy beteg.

Bizonnyal felgyógyul, mert egy parisienne csak reggel beteg, estére mindig „lábra áll”.

6-kor ctesse de Tropbriand-nál. E rettenetes amerikai születésű, szolgáló modorú grófnénál.

Ez az appartement a legborzasztóbb, amelyet életemben láttam, blanc et or falak, slendrián bútorok - minden japáni szövetekkel úgy megrakva, hogy a sok színtől az embernek szinte a szeme fáj. Un appartement qui ne crie pas, mais qui - hurle.[1]

Háziasszonyunk különben el van ragadtatva coquille-jától, büszke csigaházára, mert sok pénzébe került.

Este ctesse Diane-nál estély, már rég nem sikerült ennyire.

Ott Bergeret, Sully Prudhomme, Jean Berge, Boisjoslin etc., etc.

Sully ez este igen érdekes dolgokat mond el. Kifejti, hogy minden ember között, a keresztény tulajdonképp a legegoistább, miután mindent a túlvilági megjutalmaztatás reményében tesz.

Aztán a költészetről van szó, apropos de Cordier. Ctesse Diane megkérdi tőle, lehet-e olyan ember, ki nem végzett gimnazialis osztályokat, jó poéta.

Szóval tanultság nélkül lehet-e költő valaki.

Sully alig hiszi. Ez igen jellemző a modern nyugati-európai költészetre, ha az ember meggondolja, hogy lehetnek olyan kritikusok is ott a távoli Oriensen, kik azt mondják Sully Prudhomme Bonheurjére, hogy költői munka dacára tudományos alapjának.

Azt hiszem, költő az egyik úgy, mint a másik, csak a szívet ragadja meg, legyen az a legegyszerűbb vagy a legösszetettebb eszközökkel, az mindegy.



[1] Egy lakás, ami nem is kiabál, hanem üvölt.

Címkék: párizs jean berge némethy emy sully prudhomme jean de néthy fitz james

A bejegyzés trackback címe:

https://justh.blog.hu/api/trackback/id/tr704925978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.