V. r. u. A két Karagyorgyevichnél, csak Alexist találom otthon.
Most az Avenue Villiers mellett laknak egy kis hôtelt.
Alexis fekszik, úgy fogad; mióta Párizsba jött, lázas, s rosszul van.
Két vagy három esztendeje, hogy nem láttam.
Külsőleg hátrányára, bensőleg (úgy látszik) előnyére változott. Igen sárga vonásai megnyúltak, szakálla megnőtt, háta meggörnyedt - és kevesebbet, illetve alig hazudik - amit azelőtt nem lehetett volna éppen róla elmondani.
Igazi szláv típus, keskeny, mandulavágású szemek, finom keskeny száj és orr, hosszú, lecsüngő bajusz. Túlságos meleg modor. En somme[1] jó fiú.elena vacarescu,
Főleg a Terka lakodalmáról beszélünk, Alexis abban ügyetlen, hogy nagyon is lepiszkolja őket, tekintetbe véve kivált azt a körülményt, hogy majdnem egész Párizsban azt állítják, hogy ő akarta elvenni.
Nagy lelkesedéssel beszél Elena Vacarescuról, kivel sokat táncolt Bukarestben, tán csak nem akarja elvenni? Furcsa ménage[2] volna.
Bogidarhoz nem megyek fel, modellek vannak nála.
Tőle Louise Readhez, nála J. de Néthy, James Darmestetter és Letournon.
Este 8-kor Antokolszkijékhoz, egypár Petőfi-költeményt olvasok fel nekik, kivált „Szülőföldemen” tetszik nékik. Antokolszkij azt találja, e vers még primitív grand souffle.[3]
Különben igen panaszkodik, hogy mióta az orosz-francia barátság jött napirendre, igen sokan alkalmatlankodnak atelier-jében.
Majd 12-ig náluk.
[1] mindent összevéve
[2] házaspár
[3] nagylélegzetű