1891. március 17.

 2013.03.17. 10:00

FESZTY ÁRPÁDNÉNAK

New York Hotel
Anselmo Llinas, Proprietor
Tanger
1891. már. 17-én

Kedves Nagysád! Nem mondhatom, mennyire megdöbbentett levele! Tehát meghalt! Lássa, és e percben magát sajnálom, nem őt. Hisz tán azoknak van igazok, kik nem léteznek már, az "álomtalan élet", a reménytelen elmúlás - csak ez a bökkenő. Míg élt - fájt tudnom sorsát, hogy meghalt, úgy látom magam előtt, mint amidőn még élt, de élt testével-lelkével, mint évek előtt, s e percben csak magát szánom már, kinek élte felét vitte magával a sírba.

Én jobban vagyok: tán annyira jól, mint már rég nem. Itt barátokra leltem, kik dédelgetnek. Egy fiatal amerikai házaspárral találkoztam, kik már Nápolyban, Capri Sorrentóban velem voltak, s igen jótékonyan hatottak már ott is reám.

Párizsba ápril 7-én érek - - ott lesznek? Várnak!

Malagában egy igen kedves napot töltöttem Moreno Carboneróval, ki a legszeretetreméltóbb emberek egyike, s telivér művész.

Különben volna másról is írnom, de erről majd élőszóval. Én fordulópontra jutottam életemben. Még habozok - de - - már nem nagyon. De erről szóval, mindenről szóval, remélhetőleg már pár hét múlva Párizsban.

Írjon Bunny címére - így avec les soins de ms. Rupert Bunny 4 bis passage Dulac Rue Vaugirard Paris. Ez a legbiztosabb, miután addig úton leszek, mint a bolygó zsidó, a nagyhetet Szevillában, a hó utolsó s ápril első napjait Cordova és Madridban töltöm. Igen, itt Tornaival találkoztam, s rajta kívül vagy két tucat angol, spanyol és francia festővel, egy-kettő érdekel közülük, így Middleton, az angol impresszionista.

Árpádnak Jerikóból írok - addig is üdvözölje az "én megteremtőmet", ki oly mesterileg sütötte ki vásznán, hogy tulajdonképp az a Justh Zsiga egy kegyetlen, vérszomjas, fanatikus szibarita - - s ezzel átadott az örökkévalóságnak.

"Timeo Danaos et dona ferentes"

Isten, védj meg barátaimtól!

Az ám! Majd adok neki, csak jöjjek haza. Legutolsó, "Zola" stílben írt novellám hősévé őt fogom leírni, majd megcibálom ám a fürtjeit s à la "Jókai Róza" megmaradt szakállát.

És - ezzel bezárom episztolámat, kérve, hogy írjanak, jöjjenek, s tartsanak meg barátságukban

Justh

Címkék: levél Feszty Árpádné Jókai Róza

A bejegyzés trackback címe:

https://justh.blog.hu/api/trackback/id/tr685110279

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása