1892. nov. 10.
Austrian Lloyd’s Steam Navigation Company’s S. S. „Imperator”
A Veres-tengeren éjjel 1-kor, nov. 10-én.
Kedves barátnőm, éjfélkor még 23 Réaumur. Oly rémséges hőség, hogy az ember nem tud hová lenni. Az asztal felett lebeg a folytonos panca, az asszonyok halálra legyezik magukat, a fedélzeten közös vászonfedél - - mit ér? Csak ott vagyunk, mint azelőtt. Egész utamban eddig a Szuez-kanális egyes részei (Only sandbank - mint az angolok mondják) s maga Szuez impresszionált legjobban.
Szuez fekvése bámulatos, háttérben a lila színű hegyek, amelyek közül egy Sion hegye, a város maga fehéren emelkedik ki az itt szinte olajszerűen nyugodt alicaria színű tengerből, míg három oldalt - s kivált Kelet-Mekka felé a nyitott sárga napsugárban fürdő sivatag, amelynek legkeletibb alján a puszták leánya, a délibáb. Ezt kéne pasztellben visszaadni. Egyszer szeretnék pár hónapot Szuezben tölteni. Lesz-e Indiában valami, ami így tájképileg enigme tetszeni fog? Félek, hogy nem, azt hiszem, az egész természet ott kissé színpadi dekorációszerű.
A hajón? egy amatőr angol, csomó Ropssal Odillon Redon s Moreauval utazik, megvettem neki A puszta könyvét, amely (büszkén mondom) a Port Said-i könyvkereskedő kirakatában volt. Persze ez - Ollendorff érdeme. Aztán - egy electiosuan, ezzel nagy praktikus konverzációk Indiát illetőleg, meg egy vén olasz - matróz. No, ezzel legjobban. Szidja egész nap a mare cattivot, melyet imád. Holnap a 12 apostol mellett haladunk el (azok sziklaszigetek), majd Aden - - azt hiszem, 18-19-én Bombayben. Onnan többet
Barátja
Justh
