1889. április 23., kedd

 2013.04.23. 12:00

Tót Prónára, a fiatal pár által a jövőben lakandó établissement-ba, Ferivel, a vőlegénnyel. Mennyi remény, mennyi boldogság beszél minden szavából. Mennyit vár az élettől, míg mi -??

totprona.jpg

Feltűnik a régi Prónay törzskastély magas, íves fedele - pár forduló, s az udvarban a nagy, dupla címeres házajtó előtt áll kocsink.

Ez tán a legszebb Justh kastély Túrócban, kevés, de nagy szobák, gyönyörű stukk plafonok, nagy, tágas terem, szép kis francia nyírott kert. Egyike a Magyarországon oly ritka entre cour et jardin kastélyoknak.

Teraszt jöttünk építeni „Rómeó és Júliának”.

Azonban a lépcsőház oly ügyetlenül követtetett el, hogy ez lehetetlen. - S így délután ered­mény­telenül vissza Necpálra.

Este Mariskával sokat beszéltünk. A házasságról ki azt mondja, Feri szülei csak azon bámultak, hogy egy ilyen higgadt, nyugodt fiú hogy szánhatta el magát erre ilyen gyorsan. Pedig mi természetesebb, minthogy az én hirtelen Feri öcsém hirtelen végezzen el valamit, amibe érzés is vegyül.

Címkék: magyarországi napló justh ferenc tótpróna

A bejegyzés trackback címe:

https://justh.blog.hu/api/trackback/id/tr925021944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása