Szenttornya
1892. okt. 17.
Édes Gyulám!
Ámbár nem érdemled, hogy levelemmel felkeresselek - - stb., stb. De igazán, hogy lehet valaki olyan lusta? Már két hónapja semmi hír rólad, megígért látogatásod is elmarad.
Hanem azért a novellák tetszettek A Hétben, amely dacára allűrjeinek - mély, et autrement bien fait, mint a „herczegiádák”. Csak kár, hogy elébb nem közölted, még valami szamár azt mondhatja majd, hogy nachempfunden. Pedig ugye ez már tavaly megvolt?
Igen briliáns s amellett benne a huszár filozófiája is - meg a negyvenéves asszony lágy, gömbölyded „simulékonysága”, ki megtesz mindent, mert már úgyse teheti soká.
Nem jöhetnél le még pld. péntekre? Úgy szeretnék még veled hosszabban beszélni, mielőtt elutazok. Itt tölthetnéd péntek, szombat s vasárnapot. Nem? És innen 28-án éjjel indulok, s Pesten csak 29-e délelőttöt töltöm. Tehát, ha csak lehet, jere!
Az Imre inasa szerdán reggel 7-kor lesz Hatvani utca 3 szám alatt, kérlek, nézz oda, hogy esetleg éhen ne haljon - ha még Imre ez időre meg nem jött.
Isten áldjon, és jere.
Szívből ölel öreg barátod
Zsiga
