Szenttornya
1894. aug. 10.
Igen tisztelt és kedves Grófné!
Végtelen sajnálatomra már az idén innen sehová sem mozdulhatok. Hisz egészségi állapotom az alpári alatt van. Minden este 39° láz, dacára, hogy mindennap kétszer kinint veszek be. Uzsonnámat s vacsorámat meg mindennap kiadom. Múltkor árzenikumot kezdtem bevenni, s az első bevételre tüstént egy csomó megaludt csokoládé színű vért hánytam ki. Úgyhogy ezt is el kellett hagynom. Már-már azt kezdem hinni, hogy gyomorrákom van készülőben. Hát pedig ezt nem szeretném. Más ilyen se hideg, se meleg baj, mint a tüdő különböző nyavalyái, azt csak el tudja az ember viselni. De egy ilyen fájdalmas nyavalya, das wäre doch zu unschön vom alten sich amusierende Z[...][1]. Vasárnap de Gerando Antonia jő pár napra, de azután már becsukom a boltot. Túlságos fáradt és beteg vagyok. Sajnos, ilyen állapotban Indiába se mehetek. Mert hisz már most kéne lefoglalni november elejéig a jegyeket, addig meg ki tudja, hogy lesz, mi lesz!
Sok szépet Mindenkinek igaz tisztelőjétől
Justh Zsigától
[1] olvashatatlan név vagy fogalom, lehet, hogy saját gúnyneve
