Cannes
1892. jan. 28.
Grand Hotel Montfleury
Kedves Barátnőm!
Beteg voltam, influenzás! Ezért hosszú hallgatásom, ezért „gyenge” levelem! Még alig bírom a tollat. Valahogy csak kibírtam, csak persze igen köhögök és tompulatok a tüdőben. Kétségbe vagyok esve, hogy cikkem olyan igen tele sajtóhibával. Így Istvánt Büchner tanítványának teszik, a Haeckelé helyett!
Ennek a cikknek furcsa históriája van, amelyet majd szóval mondok el tavasszal!
Gratulálok a Medi képéhez. Gyönyörű, láttam a reprodukcióját.
Misi báróné nem dühös a cikkért? Mondja meg neki, hogy félek színe elé kerülni. Min dolgozik most? Én itt febr. 16-ig maradok, aztán per Róma, Ancona, Fiume megyek haza, reménylem, hogy március első hetében már Pesten leszek. Unom már szívemből ezt a folytonos kóborlást.
Nem jő fel március végén Fesztyékhez, mily jó időt tölthetnénk el - - úgy, mint akkor, midőn a „művészestély” megszületett.
Furcsa lesz, ha majd megint mind együtt leszünk - annyian fognak közülünk hiányzani. „Fehér tépett lepke szárnyak - -”
Bocsássa meg írásomat, de igazán jobbat még nem tudok.
Szívből üdvözli öreg tisztelője
Justh
