Menton
1894. jan. 28.
Kedves Barátnőm! Mióta legutóbb írtam, azóta sokkal jobban vagyok, hála Melchior de Polignac gondos ápolásának, ki lejött Párizsból engem összeszedni, mi meglehetősen sikerült is neki. Már nálam nagyon sokat tesz mindig az, ha gondolok a bajomra vagy nem. Polignac egy hétig volt velem, aztán idejöttem Mentonba, hol Andrássy Gyulánét és Batthyány Ilonát találtam. Ezekkel élem, éldegélem világomat. Az öreg Andrássyné (ki különben még elég fiatalon néz ki, szemei olyanok, mint egy 14 éves leánynak) igen érdekes, van valami igen francia és nagyon magyar az egyéniségében. Magyar a páratlan egyensúly. Francia szellemmel meghegyezett volta.
Ma érkezik Batthyány Lajos, ki aztán Ilonával e hét derekán Fiuméba megy. Holnap pedig Andrássy Tivadarék jönnek meg.
Énmagam e hét végével, ha csak egészségem és körülményeim engedik, Rómába megyek át, hol vagy 3 hetet töltenék úgy február végéig, amikor is Fiuméba megyek által. Nékem a rivierai levegő határozottan ártalmas, túlságosan izgat és köhögtet.
Rómából hosszabban fogok írni.
Addig tartsa meg jóakaratában
Justh Zsigát
