A jegyespár anyámnál, Mária átjő hozzám, akarva látni odúmat, hiszen a medvét már oly rég ismeri.

Én aztán Batthyány Istvánnal a rokonokhoz látogatóba: Lenke, Sztárayék, Beniczky leányok, az öreg Zéline grófné (ki nincs honn), Kárászné stb.

Batthyány Istvánnal határozottan a jegybenjárás minden unalmán keresztülmegyünk anélkül, hogy előnyéből élvezhetnénk valamit.

Este óriási diner Batthyány Gézáéknál a jegyespár tiszteletére. Egészen grandgenre. Parfü­mí­ro­zott már a kapualja is - az asztal úgy szétterítve, hogy az egyesek alig beszélhetnek egy­mással. Tele virággal a tábla, éspedig nemcsak a virágtartókban, de még az asztalon is elhintve.

Roppant ceremónia - amint a champagne-t behozzák, B. Géza papa mond pár szót, majd Sztáray Józsi a felső-magyarországi családokról mond ókonzervatív tósztot.

Ebéd után tea. Alakok:

Sztáray Antal gróf. Felső-magyarországi oligarcha. Vadászat, sport minden neme, és „családtan”. Nagymihályi kastélya gyűlhelye a zemplén-sárosi vadásztársaságnak.

Neje sz. Batthyány Fanny, igen szubtilis, modern asszony. Finom kis madárarc, sok imprévu, sok szeszély. Művészi érzéke legtöbb a négy Batthyány nővér között.

Nénje, Kárász Imréné már sokkal egyszerűbb. Jóságos „schlendrián” dáma, type 1850-60.

Batthyány Irma grófné, Feri jövendőbeli anyósa. Une martyre moderne. Férje históriái megviselték testileg-lelkileg. Érdektelenül néz az élet elé, és mégis él, mert hisz gyermekei vannak. Ellágyult, rezignált asszony. Különben még ma is igen szép. Korának egyik legnagyobb szépsége volt.

A háziakon kívül a jegyesek és Lajosék.

Íme a jövendőbeli cousine: Mária. Igen meleg, nőies kedély, sok szín, sousmissio. Férjének hű­séges, engedelmes felesége lesz, ami egyrészt az orientális fajokra emlékeztető indolen­ciájából fakad. Magas, karcsú leány, veres és fehér teint. Fekete fej, gyönyörű, bár szintén igen lágy karakterre valló kezek.

Batthyány Lajos. Atyja kicsiben, csak sokkal szebb ember, de ez árt neki, mert nem tudja elfelejteni.

Kitűnő főispán, esetleg még jeles miniszter is lesz.

Neje, sz. Andrássy Ilona grófné, Andrássy Gyula leánya, egyike korunk leghíresebb szépsé­geinek - volt. Ma már nem. De azért még ma is látni rajta, hogy telivér, s amellett olyan, mint az olasz reneszánsz asszonyai voltak. Határozott mozdulatok, némi Andrássy merevséggel. Eleven, kifejező szemek, nagy intelligens száj.

Harmóniában egész lénye és ezért nyugodalmat is áraszt, megnyugtat a vele való létel.

Batthyány Margit. Japon. L’imprévu qqfois consciente.[1] Sok igaz csináltság. Ha nem lenne csinált, nem lenne igaz. Szubtilis fizikum, egyéniség, formák. A leghidegebb a három leány között, legtöbbet vár és kíván az élettől, legtisztábban lát, de néha tűhegyen keresztül csak. E tűhegy nagyságú nyílást, amelyen keresztül mindent a legélesebben - tán túl élesen lát meg, éles, finom szellemével ütötte.

Tán kevesebb igaz, mint művészies érzés.

Elle est née jeune femme - artiste![2]

Batthyány Félicie. Elle mourra enfant, celle-là.[3] Sok gyermekes vonás, kevés egyensúly, telivér csikóra is emlékeztet. Nehéz lesz megzabolázni, tán nem is lehet.

Különben XVIII. század - ezzel is bosszantom különben mindig.

Teára jő még a Pesten átutazó és Ferivel anyja után (ki szintén Beniczky leány) rokonságban levő V. P.

Érdekes alak. Sznob.

A megtestesült „utolsó divat” és „ce qu’il faut faire”.[4]

Járt Rómában, Bécsben, Párizsban, Londonban, a világban, mindenütt a legelegánsabban, persze ambicionálta ezt. Igen kis vagyonával annyit igyekszik mutatni, amennyit lehet. Egy órai konverzáció után igen műveltnek, tanultnak lehetne hinni, hosszabb ismeretség után érzik rajta a végtelen csináltság, amellyel hidegségét fedi.

Igen különös nála az, hogy tudja azt, hogy üres és keveset tud, másrészt meg annyit igyekszik elhitetni az emberekkel, hogy a világ körülötte forog - hogy már maga is elhitte.

A décadent-ra is játssza magát, pedig hát igen egészséges, jó magyar kálvinista puritán családból származik, amely hátra van jó két századdal, és egy csepp művészi érzéke sincs.

A tea után vele és Gézával még soká együtt. Gézát enerválja modora, ő aki kijő mindenkivel, azt mondja, nem tudna P.-vel egy világért sem.