Este Zichy Géza Doloresének előadásán.
A társaság, s különben üres terem. Inkeyné és Forgáchék között ülök. Sok maliciózus megjegyzés a darabot illetőleg. Furcsa, hogy egy társaság sohasem akar belenyugodni, hogy valaki, ki az ő kebelükből vált ki, valami kiválóbb dolgot teremthessen. Pedig néhány csinos részlet, így egy igen szép tavaszi dal s egy gyönyörű vegyeskar (finálé).
Bár az egész erősen a Walkürök hatása alatt.
Ott Vécseyék is, kik meghívnak hétfőn villásreggelire.
Hangverseny után Gézával, Csáky István és Keglevich Bélával cigányozunk.
