Villásreggeli br. Vécsey Józsefné sz. Dessewffy Blanka grófnénál, Dessewffy Aurél nővérénél.
Leányai a csúnyaságukról és eszökről, műveltségökről híres Vécsey leányok, Eszter és Mária fogadnak. Otthon mindig a legkellemesebbek, miért viszik őket a világba? Ez kegyetlenség.
Máriának van a pesti társaságban a legszebb hangja, mezzoszoprán, dramatikus timbre-ű hang, a legmélyebb hangulatok visszaadására a legalkalmasabb.
Előbb Otellóból énekel, majd pár Massenet-dalt, végül Aggházy néhány új kompozícióját, a Guignon-t elragadóan.
Tőlük Csákynéhoz, búcsúzni. Jó, derék asszony, egy hibája van csak mint kultuszminiszternének, hogy csak a készet, elismertet ismeri el.
Átadja a Szalon számára egyletünkről írt cikket, amelyet eredetileg azt akarta, én írjam meg, elolvasás céljából. Hazaviszem. Dagályos, kissé németes, de igen jó irányzatú, tisztességes cikkecske.
Este tea nálam. Almássy Tasziló, Gozsdu, Szmrecsányi Miklós, Batthyány Géza, Zay Imre és Mednyánszky hivatalosak. (Az utóbbi csak 12-kor jő.)
Tasziló igen érdekesen beszél párizsi, müncheni élményeiről. Majd zenére tér át a társalgás, ahhoz is ért. Úgy látszik, zongorázik. Kár, hogy nem lakik Pesten, mindenképp előnyös lenne a társaságra, ha itt maradna állandóan.
