Reggel de Gerandóéknál, csak Attilát láthatom. Villásreggeli Jean Aicard-nál. R. u. ctesse de Fitz-Jamesnél. 4-6-ig ülök a két piktornak.
Este ctesse Diane, hol Sully Prudhomme, Aicard, Cary Elwes, utóbbiakkal éjjel Café Américain-be.
Innen Aicard-hoz, ki kéziratban lévő Don Juanját majdnem egészen felolvassa.
Alapeszméje csodálatosan hasonlít M. Sz.-em alapeszméjére. Hőse egy túlfinomult fajból való, művésztermészetű ember, kinek tragikuma ugyanaz, mint az én Girády Arzénomnak, qu’ étant limité il ose de rêver l’infini.[1]
[1] aki, mivel nem bírhat mindent, a végtelenről merészel álmodni
