[Budapest]
1894. aug. 3.
Édes Komámasszony!
Láttam a panorámát, meglepett. Gyönyörű, sokkal felette annak, mit vártam. Tátra rosszat tett, folyton feküdtem. Tegnap értem ide, várom magukat - Svábhegyre nem mentem fel, mert több oldalról azt hallottam, hogy Martoson vannak, aztán meg erről nem írtak Nagy Eörre semmit. Hát mikor? Türelmetlenül várja válaszát igaz barátja s pusztuló tisztelője
Justh
Bátyám gyermekeinek látogatását „elodáztam”, így hát nincs semmitől sem tartani!