Szenttornya
1893. szept. 22.
Kedves Barátnőm!
Csak pár szót búcsúzóban. Valahogy összeszedtem magamat, úgyhogy már egy hete, hogy nem köptem vért. Vasárnap este indulok - egyenesen Párizsba.
A maga fordításainak egy részét átnéztem, de azt hiszem, így nem lehet kiadni. Jó, jó a fordítás - de nem az mégse, minek maga írta. Jövő nyáron majd elcitáljuk Vautier-t valahová, s akkor átnézzük s átdolgozzuk az egészet. Hisz ami késik, nem múlik!
Gányó Julcsa darabomat Jászai nem játssza, mert nem neki való. Jól tanácsolja, adjam a Népszínházba. Hogyne, éppen. Így hát csak a szenttornyai népszínháznak fog maradni.
Ennek utolsó előadása vasárnap volt, a nézők között voltak a Cantacuzene-ek, Szamossy, Stein, ez utóbbi három napot töltött itt. Előadtuk a Makrancos hölgyet, a Képzelt beteget s a maga Délibábját. Ez utóbbit Rétes Marival. Jóska kitűnő benne.
És István könyve? megjelenik az ősszel? Írjon, kérem, Párizsba e címre:
par les soins de madame Read
2 Blv. St. Germain Paris
Szívből üdvözli igaz barátja
Justh
