Párizs
1893. okt. 20
Kedves Kom’asszony!
Hál’ az Úrnak, már majdnem tökéletesen helyreállítva! Egész ősszel már oly rosszul éreztem magam, hogy Pesten ezért nem álltam meg. Már augusztus vége óta kerülgetett ez a baj. Alighogy ide értem, kitört. Íme, ha a vérhányást megállítják: mi ér akkor?
Az orvos kigyógyított, egy nagy homeopatha tökéletesen igazat adott nékem minden obszervációmban. A baj nem a tüdőben, de a vérkeringés és az idegekben van. Csak a tüdő, és így hála Istennek itt szokott jelentkezni. Különben tán a fejben volna, s akkor úgy járhatnék, mint Vályi. Ebből meg nem kérek. Kulcsár Pál van velem, az és egy francia barátom, egy Polignac ápoltak nagy önfeláldozással. Jövő csütörtökön indulok per Arles és Marseille (e helyeken egy-egy napot töltve) Cannes-ba. Ott 11/2 hónapig. Mikor aztán a cannes-i nagyvilág megjött, én - megyek tovább. Iszonyúan untatnak az idegenek.
Ignotus kitűnő finomsággal megmondta róla azt, amit tudni kell, hogy moment fotografikus apparátussal lehet novellákat írni, de nem lehet regényeket. Egy mozdulatot egy élettelen kép is visszaad, de aki életet akar visszaadni, annak magának is élni kell.
A tragikum Herczegnél az, hogy maga is elhitte róla azt, amit magáról a Mutamur diadalmas idejében íratott - így hát most ez nagyon meglepheti. Itt egy igen kedves, okos, s nagyon meleg novellista van: Malonyay Dezső, magának nagyon fog tetszeni. Ettől sokat várok.
Gányó Julcsa két hét múlva jelenik meg, nincs magának ajánlva, nehogy Jászai azt higgye, nagyon megbosszankodtam butaságán. (Pas un autre seul qui puisse désigner la chose.) Jövő regényem (Fuimus után), melybe mai életfilozófiámat beleteszem, a magáé lesz. Még jobb, hogy azt ajánlom magának, mert közelebb magához, mint Julcsa. Az idén nyáron sokat leszünk együtt, én a Svábhegyen, maguk nálam.
Lázas álmaim alatt oly sokat voltam a kék szalonban - - most meg a Svábhegy, a kedves, a páratlan kedves Svábhegy jár mindig az eszembe. Tudja-e, hogy Szenttornya után még tán a maguk kis tusculumát szeretem legjobban ezen a nagy, ijesztően nagy földtekén. A kis Ignotust csalják magukhoz, igen érdekes fiú. Bródynak sok szépet, szeretnék tőle olvasni már egyszer valamit, ha jelenik meg új kötete, küldje el. Oly kevés a jó könyv - az idei francia termés brr. Ez a 60 éves doktor Pascal, ki a 25 éves gyámleányát elcsábítja, ez az ostoba Lemaître a papendekli királyaival, amelyeknek d’après nature maszkot függesztett nyakára, ez az émelygős Bourget - - csak egy könyvet tudtam elolvasni, és képzelje ez Loti Matelot-ja. Olvassa végig, s a végén gondoljon énreám. Érzik, hogy Loti sokat, sokat utazott, s tudja, mi a távolság.
Ma itt Mac Mahont temetik, tegnap az oroszokat ünnepelték - -, nékem ma a párizsiak iszonyú nevetségesek. Minthogy eszeveszett gyerekek - kik épp annyira csüggenek az édes süteményen s a tarka csörgőkön, mint a legújabb tündérmesén.
Jó volna mindenről úgy Isten igazában kibeszélnem magam - - Majd tavasszal. Addig csak lesz valahogy.
Kezeit csókolja vén komája
Justh
Árpádnak gratuláljon nevemben. Érzem, hogy szép lesz a mű, úgy örülök, hogy Zala nyerte el az Andrássy szobrot.
