CZÓBEL MINKÁNAK

Szenttornya
1893. júl. 3.

Kedves Barátném!

Hát bizony még mindig egyedül vagyunk. Ruth Mercier-t minden órában várjuk, Cantacuzene-ek pedig csak szeptemberben jöhetnek, mert fürdőbe kell menniök.

Én? Két igen hangulatos napot töltöttem el, egyet otthon - nyugodtan, mindenki nélkül, egyet pedig színházaskodva. Délután próbák, este előadások. A képzelt beteg felvonásai között Kulcsár Rákóczi idejéből dalokat fog énekelni.

Este a cigányokat aztán behoztam szobámba, s reggelig húzattam. Ez is valami!

Azóta írtam egy kis darabot Molnárné, Kulcsár, s három gányó fiú számára. Szatíra az életből (talán Molnárék életéből?!) ellesve. Hogy találta Almásy Taszilót? Népiesebb lett azóta? És Nagy Eör? Kijöttek ott már a tavaszi stimmungból? Meg Bot? Mikorra várják?

Ez az egy kérdés - - - s ugyanannyi üdvözlet innen. Kulcsárék, Molnárék, Madarászék és a többiek rám bízták az üzenetöket, tele is hajtották ezt a levelet.

Én azt hiszem, úgy 22-23 körül mehetek fel. Addig is szívből üdvözli vén barátja

Justh

ROZSNYAI (HOSKE) KÁLMÁNNAK

1894. júl. 1.

Igen tisztelt Uram!

A mai postával küldöttem vissza a könyvet, amelybe még rajtam kívül Czóbel Minka írta be magát.

Őszinte tisztelettel igaz híve

Justh Zsigmond

FESZTY ÁRPÁDNÉNAK

1893. jún. 30.

Kedves Komaasszonyom!

Bocsássa meg, hogy előbb nem írtam, de végtelenül el voltam foglalva. Czóbelék tegnap mentek el, Ruth Mercier s Barátnője érkeznek, majd Cantacuzene-ek és Lady Vincent. Ebben a hónapban már így aligha mozdulhatok. Tán augusztus elején?

A "trupp" igen jól működik. Minka írt nekik egy kis darabot - egy verses népies dolgot, mit igen szépen játszottak el. Most a Képzelt beteget tanulják szenvedélyesen. Én meg Molnárné testére írtam egy kis dolgot, azt, jövő évre, meglesz a magyar dór stílben tartott színház. No de meglátja. Ide mellékelve küldöm Kulcsár s egy más parasztember képmását: tegnap találtam egy kaszten tetején rájuk. Itt mindenki emlegeti, de kivált Molnárné és Kulcsár Pál. Pár hétig adio-t mondhatok a pátriának. Egész francia, párizsi világ lesz az én kis odúmban. Persze csak nem lesz úgy, mint mikor itt voltak!

Látta mostanában Bródyt? Mondja meg neki, ha látja, hogy augusztusra várom. Ebben a hónapban csak nem lenne stimmungos a dolog, bár nagyon szeretném már látni!

Árpust szívből ölelve, maradok régi komája

Zsiga

SZABOLCSKA MIHÁLYNAK

Szenttornya
1891. jún. 30.

Édes Barátom!

Igen köszönöm kötetét. Mindenről azonban szóval, ugye nemsokára! Igen szeretném már látni. És e hó első felében sokkal jobban kibeszélhetnénk magunkat, mint később, midőn több külföldi művész és író lesz nálam. Ha csak lehet, e héten még ugye? s legalább egy hétre!

Pár napja sokkal jobban vagyok.

Szívből üdvözli,

igaz barátsággal régi híve

Justh

állomás, posta, távírda: Orosháza.

Ui. Épp e percben látom a kártyán, hogy egészen közel van, Kunsztmártonban. Nos, jöjjön erre; 2-kor indul onnan, ¹/₂ 4-kor Szentesen, s oda küldök kocsit. Csak az esetben, ha erre jő, kérem, táviratozzon egy nappal elébb, mert Szentes 2¹/₂ órányira van tőlünk.

Tehát nemsokára, ugye?!

CZÓBEL MINKÁNAK

Szenttornya
1891. jún. 28.

Kedves Kolléga, pardon a papírért, nincs más kéznél, pedig igen à la hâte. Verse gyönyörű, legszebb tán, mit írt. Mert tökéletesen precizírozva van benne önmaga. Elküldtem a Magyar Hírlapnak, bár nem tudom, közlenek-e verset.

Itt szörnyű éjszaka volt, a háztól 100 lépésnyire a villám egy nyárfába ütött - egész kis utolsó ítélet.

Mama egész beteg lett belé!

Pár nap múlva többet, igen el vagyok egy cikkel foglalva, amelyet szegény Széchényi Lajosról írok. Tegnap kaptam kézhez összes hátrahagyott iratait.

Még egyszer köszönet a szép versért!

Igaz barátsággal

Justh

Justh Zsigmond édesanyja

PEKÁR GYULÁNAK

Szenttornya
1891. jún. 25.

Igen örültem, kedves kollégám, a levelének. Én, hála az Úrnak, jobban, s ha még e hét végén lejő, nagyon örülnék. Már annál is inkább, hogy egyedül lévén jól kidiskurálhatnánk magunkat. Csak kérem, ha lejő, ne szóljon senkinek. Többeket kéne még meghívnom, és erről sajnos, egyelőre le kell mondanom. Ugye hát szót se? Állomásom Orosháza. Ha reggel 8-kor vagy 8 előtt indul el a központiból, ¹/₂ 4-kor van itt du., ha este 9-kor, másnap reggel 5-kor.

It is to you to choice.

Ha lehet e héten még! ugye? Szeretném falum népét egy vasárnap bemutatni! Ha jő, kérem táviratozni, de csak postán küldve, mert naponta kétszer küldünk a postára. Tehát szombaton vagy legkésőbb vasárnap a viszontlátásra.

Szívből üdvözli s elvárja igaz híve

Justh

I beg your pardon for my bad hand, I'm pretty weak still.

AGGHÁZY KÁROLYNAK

Aggházy Károly és Justh Zsigmond

Szenttornya
1889. jún. 24. éjjel.

Édes Károlyom!

Hazajöveteled előtt utolsó levelem.

Nem öröm ez, ami elfog - - - midőn e sorokat írom, hidd el, több ennél.

Szükségem van reád, nagy szükségem. Úgy érzem, érzésben párhuzamosan fogsz haladni vélem. Úgy érzem, megértesz majd mindig, ki látod máris lelkemben az űrt és be is töltöd vigasztaló egyéniségeddel, jóságoddal, ragaszkodásoddal.

Légy mindig barátom. Látod, barátságra nagy szükségem van, mert hajótöröttje vagyok a saját érzéseimnek, több a teher rajta, semhogy az élet tengerén túlságos mélyre ne süllyedt volna.

Ezt érezheted jegyzeteimből. Igen sokszor annyira elárasztja az érzés lelkemet, hogy - egyedül érzem magamat érzéseimmel. Elhangzik szavam, választ nem kapok, nagy a pusztaság - nincs a túloldalon semmi. Nem kapom mindig vissza érzésben azt, amit adok. Nem egyszer éhes, szomjas vagyok. Fáradt.

Ki van velem? Saját énem árnyéka csak. Rohanok előre az űrben, s lelkem árnyéka a hűséges kísérőm. Ez elkísér a sírig, azt hiszem -

De elég magamról. C'est un peu trop!

Várunk, örülünk néked mindannyian.

Én 2-án éjjel, illetőleg 3-án hajnalban ¹/₂ 3-kor megyek Révay Simivel Tajnára, úgy 10-e körül vissza Pestre, s akkor jössz velem kérlelhetetlenül.

Mint tudod, 2-án ¹/₂ 11-kor van esküvőnk az egyetemi templom kápolnájában. Ha már ez időre Pesten vagy, remélem, bejössz megnézni a boldogokat, kik annyit hallottak már az "Aggházy mester"-ről beszelni.

Írd meg pesti címemre, hányadikán és hánykor jössz meg. Persze elsején és másodikán -

Révay Simon

[A levél további része elveszett.]

CZÓBEL MINKÁNAK

Szenttornya
1892. jún. 24.

Kedves Barátnőm,

Képzelje, már épp fel akartam ülni a kocsira, midőn a Cantacuzene-ektől kapok egy levelet s táviratot egyszerre, hogy megérkeznek. Mit tehettem? Leszedettem mindent a kocsiról et me voilà encore. Pedig igazán már nagyon örültünk, én is, István is, hogy "tiszteletünket" tehetjük. No majd később, már persze csak a Tátrában ilyenformán. Szombaton meg Wohl Janka is ide jő!

Mindenről pár nap múltán, addig is üdvözölje egész családját, és mentsen ki kedves szüleinél.

Őszinte tisztelettel barátja

Justh

CZÓBEL MINKÁNAK

Szenttornya
1891. jún. 24.

Kedves Barátnőm! Igen köszönöm az álkörmös plántákat, egy részét (vagy harmincat) a haemisciculus mögé ültettük, vagy 12-öt a második kis erdővel párhuzamosan futó út szélére, mintegy a pergola folytatásául, néhány pedig az ablakom elé, a kis udvar fala elé került - - Most csak nőjenek!

Még egyszer köszönet. A fényképek is nagyon érdekeltek, hiszen egész őserdő a maguk parkja, irigykedve néztem a szép allé fotóját.

A versének első fele gyönyörű, második fele, azt hiszem, nem tiszta. Én s a mi fajtánk megérti, de a közönség nem. Kivált a végét - bevallom én sem kapírozom tökéletesen.

Ha akarja - s így akarja közzétenni, azért elküldöm a M. Szalonnak. Ha nem, visszaküldöm, ítéletem tökéletesen objektív, lehet, hogy egészben csalódok. Tán küldje el Istvánnak is, szeretném tudni, mit mond.

A másik (Esteli ima) tökéletes! Még azonban a "M. H."-tól nem kaptam választ.

Én magam még nem vagyok egészen jól. Aztán nyugalom, nyugalom, az kéne nékem. Márpedig mióta elmentem, csak egyszer voltam a faluban, s akkor is csak futtában. Közel a forrás - s nem ihatok belőle, pedig, higgye el, majd megöl a szomjúság.

Pár nap múlva jő Szabolcska és Pekár, a két rising star! mulattat együtt látnom őket. Aztán? no de nem tervelek, hisz minden az egészségtől függ. A könyvétől az egész falu el van ragadtatva, a múlt vasárnap délután Molnár János olvasta fel nekik a körben, egy harmadáig jutottak. Mindnek (még az öregjének is) szörnyen tetszik.

Újság? Mindig csak rossz. Szegény Makula kitörte a lábát, tudja, az a tehetős paraszt, kinél legelőbb voltunk, s akinek lánya annyi kosarat adott. Úgy hallom, nincs jó bőrben.

Remélve nemsokára pár sort, maradok őszinte barátja

Justh

APÁTHY ISTVÁNNAK

Szenttornya
1889. jún. 24.

Édes Pistám!

Köszönöm leveleidet. Az egyikhez mellékelt költemény igen érdekes, majd beszélünk róla itt vagy Harasztin. Mert ugye, megtartod ígéretedet, s felkeresel itteni magányomban. Július hónapot és augusztus jó részét töltöm itt. Júliust Aggházy Károly, augusztus elejét Hubay Jenő tölti nálam, esetleg még Mednyánszkyt is lecsalom (ki két igen érdekes arcképemet festette meg).

Szóval egészen en pays de connaissance lennél. Holnap este felmegyek Pestre, 2-án egy unokatestvérem esküvőjén vőfélykedem, onnan tán Csanád megyébe, Tornyára (már a Berlinből visszaplántált Aggházyval), s így 14-én jutok a csabacsűdi puszta határán fekvő Puszta-Szenttornyára, amely az idén irgalmatlanul meg leszen örökítve. Köszönöm könyvemről írt kritikádat, az enyém is - kivált ami a magyartalanságát illeti. Nem tudom, mi az oka, de azt veszem észre, napról napra magyartalanabbul írok s beszélek. Tán a környezetem az oka? (mint tudod, a felső-magyarországi családok nemigen tudnak jól csak - németül, no meg - de azt csak titokban - tótul). Vagy hogy folyton franciául és angolul olvasok? De mit lehet magyarul? - újabb könyv édeskevés. Ajánlom neked Bartók új opusát, az "Erdőzúgást", vagy negyven szép költemény, több gyenge között.

De mindenről szóval s reménylem minél előbb.

Címem egész nyáron: Szenttornya u. p. és vasúti állomás Orosháza. Békés megye.

Akarsz Párizsba nehány ajánló levelet?

Szívből ölel igaz barátod

Zsiga