Szenttornya
1892. ápr. 4.
Kedves Barátnőm!
Lássa, arra vártam, hogy Kopogból írhassak magának. Hiszen csak itt - és kizárólagosan csak itt vagyok honn! Me voilà donc retrempé dans la soin félicité. Lakoma tanítóéknál, tudja azoknál, akik a mi majorságunkhoz tartoznak, s e tanítóné után faragtam Ányos Andrásné asszonyomat. A falu ajándoka szolgál ki - lassú léptekkel, mint azelőtt, a régi sötét ruhában, az én akácfáim bólintgatják fejöket, merre csak szem láthat, a mi délibábjaink játszanak a láthatár minden részén. Higgye el, hogy oly boldog vagyok, hogy szinte beteg vagyok bele.
Ma Molnáréknál ebédeltem, az ő tornácukon s az új kis virágoskertjük szélén - amelyet azért csináltak, hogy a "Kisasszony"-nak öröme legyen benne. Délután a fiatalság labdajátékát néztem végig, meg a Franyo Misával bejártam a falut - ma este itt lesz az orosházi (jobbik) banda -, s nálam vacsorán: Molnárék, Guba János és felesége, meg a "falu ajándoka" meg felesége. Holnap egész nap kertészkedem.
Hol vannak a cannes-i uralkodó és nem uralkodó hercegek, mind a mihaszna szó, amit azóta ejtettem? Mintha csak nem lennék önmagam. Tout cela est très effacé. Hol vannak a holtak árnyai, amelyek ott mindig folyton kísértettek. Az itteni első lágy tavaszi szellő visszahozott a földre. Visszaadott önmagamnak.
De jó élni!
Pesten? Két hétig voltam, s három nap múlva megint visszamegyek. Reggeltől estig hajsza, több helyt felolvastam. Puisque nous sommes que par trop intellectuel àprésent. Egész nap zene, dal, felolvasás s okos konverzációk. Oly okosak vagyunk, hogy alig-alig bírjuk el fejünk súlyát! Különben az egész áramlat pozitív eredménye egypár igazán nagyon érdekes okos leány, így: Károlyi Melinda, Dessewffy Rolla, az egyik Wenckheim leány. Ebből a szempontból igazán hallatlan a haladás. Hát maga mikor jő Pestre? Fesztyék nagyon várják. Húsvét után pld. igen jó lenne. Sok-sok mindenről beszélhetnénk. Én e héten még Simihez megyek úgy 10 napra, s húsvét után visszamegyek Pestre, s ott maradok május 20-ig.
Egypár érdekes ember, így a két Pekár fiú (tán az, ki nem ír, még érdekesebb, mint a másik - de nem, mind a kettő igen-igen érdekes.)
Herczeg Ferenc - az én konkurrensem, kivel azonban igen összebarátkoztunk, aztán a Cantacuzene ménage. Igen fin de siècle kis párocska. Cantacuzene maga - a bizánci császárok egyenes leszármazottja, egyike a legrokonszenvesebb lány toroknak. Gyönyörűen énekli Augusta Holmès, Fauré, és Massenet dolgait, a kis hercegnő Montesquiu-Fezensac (az à rebours des Esseintes-jének) cousin germain-je Brancovan és Bibescu hercegnék unokahúga és világhírű Bauffremont-Minay hercegné leánya, szóval nem lopta - világnézletét. Különben olyan fej, mint az ógörög festmények valamelyik virgója.
Sokat vagyok velük.
És István? úgy szeretném már egyszer látni! Nem jöhetne fel Pestre? Lássa, én a Tátrába ebben a szezonba nem mehetek.
A Lenormant-t, amint Pestre megyek elküldöm neki, valamint ma innen a "Livre de la Pousta"-t küldtem el magának. Fogadja jó szívvel.
Olvasta már Szinnyei lexikonában az életrajzát?
Pesten roppant tért nyertek a versei. Jászai lelkesedik magáért. Mindenkinek elszavalja a Baglyot. Írjon minél előbb és sokat őszinte barátjának
Justhnak
