CZÓBEL MINKÁNAK

Szenttornya
1892. júl. 31.

Kedves Kollégám!

Bizony, nagyon hamar leteltek rólam a napok. Milyen kár, hogy már ez is elmúlt - - milyen kár, hogy nem lehetett pár nappal tovább időznöm a maguk körében. - Dacára a fenyveseknek s a romantikának, otthon éreztem magamat Nehrén, mondhatok többet ennél?

Forgách István? Lássa, ennek fele se tréfa. Én nagyon összebarátkoztam vele, s igen szégyelltem magamat. Velem nem poseírozott semmit. És - muzsikája (fütyülése! s orgonajátéka, mert ujja fájt) zsebre rakott. Igazán gyönyörűen érti a nótát. Szalánc maga? a legszebb bükkerdők, mit valaha láttam, folyton a Medi szelleme lebegett körültünk. És, hiába, stimmungos még a kis "kerek hegy" is. Azt hiszem különben, hogy a szimpátia kölcsönös volt. Igen nagy nehezen bocsátott el.

Nos. Én meg vagyok győződve, hogy magukkal mind poseírozza azt, ami. Ti. boldogtalan. Énelőttem nem mutatott semmit, csak orgonázott, de hát ez elég volt. Amellett vasakarat van a fiúban, amellyel azt az űrt, ami életének lényege, kőfalakkal igyekszik elfödni előttünk. Én ismerem e típust. Higgye el, van valami dans son essence az Istiből s szegény Gézából. Les grands ratés! Pedig hát ez elmegy a tett határáig. Vagy tán neki, ki álmaiban él, van igaza: Che lo sa?

Nem bántam meg, hogy elmentem hozzá. Azt mondja, megvan mindene? nincs, mert Franyó Misának, ha bölcs is - nincs igaza.

De elég erről. Még csak alig, hogy megérkeztem, átkocsizva Kopogón, két szót váltottam a Molnárokkal, most pedig - készülök aludni, kialudni a két vasúti éjszaka fáradalmait.

Dagnan Boswerel igen szép meglepetést küldött, két legjobb képének gyönyörű reprodukcióit, szép dedikációkkal. Igen örülök.

Büttner megérkezett már?

Istvánnak holnap írok hosszabban.

Még egyszer köszönet a jó napokért, igaz barátsággal

J. Zsiga

FESZTY ÁRPÁDNÉNAK

Szenttornya
1893. júl. 28.

Kedves Komaasszonyom!

Mama betegebb, mint volt, házam telisdeteli: mll. de Zackowska, Ruth Mercier, Wechs, tegnap Vautier ment el, tenni-venni valóm 10 helyett (hisz most már a házigondok is mind fejemre szakadtak!) Képzelheti, hogy bánkódom, hogy nem mehetek fel a Svábhegyre, ahová mindig és mindenünnen visszavágyom.

De majd szept. folyamán, mielőtt külföldre mennék.

Mennyire van a körkép? Úgy szeretnék már egyszer magukkal beszélni ismét, de úgy a lelkem mélyéből, nyugodtan. Ilyen fáradságos szezonom Szenttornyán még sohase volt - s tán nem is lesz!

Az itteniek folyton emlegetik.

Színház nagyszerűen megy, három népies darabot, azonkívül a Képzelt beteget és Makrancos hölgyet! A kertészbojtár, mint Petruchio nagyszerű. Úgy szeretném, ha látná. Molnárné - Kata is nagyon "megállhatós". Van egy tragikai sztárunk is: Beniám Vica Kopogországból. No de mindenről élőszóval.

Kezeit csókolja         

Justh

GRÓF CEBRIÁN RÓZÁNAK ÉS HUBAY JENŐNEK

Szenttornya
1894. júl. 26.

Bocsássanak meg, hogy ily megkésve írok az oly szép, megható figyelmű levélre. De hát nem tudtam a "boldogság útját". Nem tudtam a boldog pár merrefelé indult! Ma kapta mama a gossensassi levelet, amelyre aztán sietek reflektálni. Mi a "párt" várjuk, bármikor jöjjenek is, tárt karokkal. Én szept. 20-ig maradok Szenttornyán. Aztán Velencébe megyek, honnan majd nov. 3-án (legalább, ha addig annyira össze tudom magamat szedni) Indiába, ha nem, akkor csak Korfu és Algír lesznek régi stációim. Én ez utóbbi két hetet Kozárváron Batthyány Lajoséknál és Bécsben töltöttem, s a levegőváltozás némileg javított egészségi állapotomon, bár azért még nagyon rekedt vagyok, köhögök s nagy lázaim vannak. De hát így van jól, hogy a boldog emberek egészségesek legyenek, s azok, kik nem azok - forduljanak fel. Tán ez a legmagasabb igazság.

Itt most pokoli hőség van, s olyan jön, hogy az ember alig lát tőle. No, majd augusztus második felében (mikorra várjuk a gerlepárt!), majd jobb lesz. Az Isten megáldja magukat, azt kívánja vén barátja, barátod

Zsiga

AGGHÁZY KÁROLYNAK

Aggházy Károly és Justh Zsigmond

Szenttornya
1893. júl. 25.

Kedves Öregem!

Csak annyit, hogy mikor jössz már egyszer!

Nem bánnád meg, ha ellátogatnál a nyár folyamán hozzám. Tudom, inspirálna a puszta és népe. Augusztus elején Ruth Mercier barátnője mll. de Zackowska (ki már itt is van) és Wechs lesznek itt, később Szomory s tán Cantacuzene.

De bármikor jössz, tudod que tu sera le très bien venu!

Szept. 24-én indulok innen Párizsba.

Ölel szerető barátod

Zsiga

FESZTY ÁRPÁDNÉNAK

Szenttornya
1894. júl. 23.

Kedves Komámasszony!

Napról napra vártam magukat, de napról napra annyira rosszabbul éreztem magam testileg és lelkileg, hogy igazán beláttam, hogy ebben az utálatos por- és melegben nem maradhatok itt tovább. Maguknak is jobb lesz, ha a kánikula után jönnek!

A holnapi hajnali vonattal egyenesen felmegyek Nehrére, nem jöhetnének oda maguk is? Hisz a nagy forróság után, tudom, jót tenne egy kis hegyi levegő, ami nekem pláne prezentálva van. Onnan pár napra a Svábhegyre is számítok menni (ha ti. ott lesznek), s úgy ide vissza, hol Szt. István táján tárt karokkal fogom várni magukat. Ez csak sietve, hogy rajzoljam terveimet. Igazán oly rosszul vagyok, hogy csak az én erős szervezetem bírta ki idáig is!

Árpádnak sok szépet öreg barátjuktól

Zsigától

CZÓBEL MINKÁNAK

Szenttornya
1893. júl. 22.

Kedves Barátnőm!

Higgye el, hogy kétségbeejtő állapot, még mindig semmi hír - legalább biztos Mercier-ről. Azt írja, hogy e hó végén jöhet csak, Zackowskától meg nem mozdulhatok, azonkívül e hó végén jő ide Thewrewk Pista, ki írni akar Szenttornyáról a Békés megyéről írandó könyvében, és Wechs, Konstantinápolyból. Szegény vazallus vagyok! Különben még szerencse, hogy nem a múlt héten voltam odafent, mert még itt is csúnya hidegek jártak. Azóta a Képzelt beteg kitűnően megy. És én még két újabb kis egyfelvonásost írtam nekik, amelynek egyikében Molnárné remekel (ez a Magyar [...]^[1007] jő a maga Délibábjával - (meg a Siralomház megy Kulcsár s egy új színésznőnk Béniám Vica kitűnő szerepe). Wechsnek nagyon örülök, azt hiszem, szeretni fogja a pusztát, tán festeni is fog itt. Tán aug. 8-a körül felmehetek, ha pártol addig is a dohánytermelő Úristen. Gányó Julcsa már Jászainál van, az Egyetértésben pedig aug. 15-én kezdik közlését.

Szívből üdvözli barátja

Justh

CZÓBEL IMRÉNÉNEK

Szenttornya
1894. júl. 21.

Igen tisztelt Grófné!

Sok kóborlás után megint Szenttornyán vagyok, Ikervár eleinte jót tett, később a láz felugrott, onnan Bécsbe mentem, de orvost nem konzultáltam, mert vért köptem, s így sietve visszajöttem ide. Itt minden a régiben, csak a kert tökéletesen felperkelve, s afrikai meleg. Pár nap múlva Fesztyék érkeznek nehány napra, Árpád két nagyon szép vázlatot küldött a kiállított gyűjteményből.

Ikervárt igen jól éreztem magam - lelkileg. Andrássyné friss kedélye s leánya lelki egyensúlya, őszintesége, lojalitása mindig jót tesznek nékem. Kár, hogy oly ritkán láthatom őket. De ez már az én sorsom, azokat látom legritkábban, kikkel legjobban vagyok.

Mikor jutok N. Eörre meg Anarcsra? Ki tudja? Bécsből különben majd hogy Nehrére nem escapíroztam. De hát a vérköpés, meg a commonsense visszatartottak!

Nagyőr Mednyánszky-Czóbel várkastély

Az anarcsi Czóbel kúria

Családjának kérve őszinte üdvözletemet átadni, maradok igaz régi tisztelője

Justh Zsiga

CZÓBEL MINKÁNAK

Szenttornya
1894. júl. 21.

Kedves Barátnőm!

Pár nap múlva Julius Benedict Grossmann fog magának írni, engedelmét kérve pár dolga lefordítására németre. Ő magát, Herczeget, és engem (szép triumvirátus!) akarja a német publikumnak bemutatni. Küldjön neki, ha van kéznél, egyik vagy másik kötetéből példányt is.

Tudja, ez az a volt meiningeni színész, ki Orosházán is járt, ki magyar eredetű zsidó, keresztény lett, s ott pár német lapnak dolgozik, így a "Rheinisches Courir"-nak és a "Generalanzeiger"-nek.

Én? megvagyok, a láz is megint magasabb. Ha lehet, tán e hó végén vagy a jövő hó elején felmegyek Pestre pár napra. E napokban Fesztyék jönnek. Majd ha biztosabbat tudok, tudósítom.

"Délibáb" Ikervárt nagy sikert aratott!

Szívből üdvözli barátja

Justh Zs

SZABOLCSKA MIHÁLYNAK

Szenttornya
1893. júl. 19-én.

Édes Barátom!

Nem akartam boldogságtokat levelemmel zavarni. Azt hiszem, aki megtalálta azt, amit mi mind prózában és versben, gyalog és lóháton keresünk - azt jobb nyugodni hagyni, hogy élvezze zavartalanul az álmot.

Csak azt sajnálom még ma is, hogy esküvőtökön ott nem lehettem. És még jobban, hogy már az idén aligha is jutok Erdélybe. Pedig úgy szeretnélek látni! De úgy meg vagyok kötve, a szó szoros értelmében, nem tudok a vendégeimtől szabadulni. Van pedig olyan percem, midőn^[1005] mennék, mennék, csak ne lennék ide kötve a vendégszeretet aranyszálaival. Tán tudod, hogy én itt egy kis színtársulatot is szerveztem a mi ide való parasztjainkból. És nagy kedvvel csinálják, s mily jól. Csak látnád a kis Molnárnét meg Kulcsár Pál kasznárunkat. Túltesznek nem egy pesti nemzeti színházi kókleren. Te Mihály, írj nekik valami egyfelvonásos szerelmi jelenetet. Ehhez neked nagyon kell értened, így könnyen megírod, minket meg nagyon megörvendeztetnél vele. Egy nyugodt, harmonikus és jó alakkal (mint te vagy), egy szenvedélyes lány, egy tréfás menyecske alakkal. Írd meg, s jere el előadására. Egy kis színházat is csináltattam nekik (egy üvegházból), s nagy az öröm - s nagy a mulatság. Csudálatos is ez a magyar nép; aratás közben ráér, hogy Molière Képzelt betegét elremekelje (mert ezt is játsszuk ám!)

Én azóta szorgalmas voltam, írtam egy regényt, mely aug. közepén az Egyetértésben jő, s ebből darabot Jászai számára. Ha ugyan be tudjuk a Nemzetibe hozni, mert ott tudvalevőleg, nem volna népszínműve [...]^[1006] játszani.

Szeptember végével Párizsba megyek, onnan meg ismét az unalmas Rivierára. Milyen színtelen, egyhangú lesz India után. De hát mit tegyek? Anyám csak nincs még jól, így messzire csak nem mehetek.

És teneked, komám, mi a terved? Nem jössz a környékünkre se. Tudom, Ókécskére csak átmész a nyár folyamán, akkor ne kerülj el - te öreg költő komám az Úrban. Czóbelék jártak itt nálam a nyáron. Minka sokat beszélt rólad, szeretne már ismerni. Tán csak meglesz egyszer még a találkozás, valaha... valahol.

Az Isten megáldjon édes szeretett barátom

Írjál - verset és prózát

komádnak                 

Zsigának

Feleségednek add át, Komám, kézcsókomat - előlegül a Komaságra!

PEKÁR GYULÁNAK

Szenttornya
1891. júl. 16.

Édes Pekár Uram!

Vártam, vártam, de hiába vártam. Végre - - levele. Nos - amikor jő, szívesen lesz látva. Ezt otthoni lakására írom, mert az olaszországi poste restante-ok nem valami igen biztosak. Talán utolsó napjaimban felmegyek egy-két napra Fesztyékhez a Svábhegyre - de hát ugye mindenképp előbb ír!

Szívből üdvözli öreg híve

Justh